A közlegénnyel való találkozást követően tovább megyünk a lift felé, hogy a parancsnoki hídra menjünk vele. Miközben haladunk, megtudom a kapitánytól, hogy akivel találkoztunk, híresen nagy bajkeverő, és az ő felesége. Nem mondom, szép teremtés, és a kapitány majd rám és Tomra tér rá, hogy eltud intézni dolgokat, ha szeretném. Tomot a hátam közepére se kívánnám, de van akit viszont szívesebben látnék itt a Jola fedélzetén mint Tomot. - Köszönöm szépen, az utóbbinak jobban örülnék. - Mondom, majd eszembe jut Sarah. - Ha a vőlegényemet nemis, de van valaki az életemben, akit szívesebben látnék itt. Sarah Skyfesh, gyerekkori barátnőm vagyis annál valamivel több de ez mindegy is. Ha lehet szó, akkor esetleg őt át helyezni ide. - Mondom kissé lányos zavaromban, majd a hídra érkezünk, ahol elvileg az első tisztel találkoztam volna, de ő pont távol van, de talán még találkozom vele. Majd arra kér engem, hogy jól nézzek szét, mert nem biztos, hogy egyhamar vissza jövök ide. A kérésnek eleget teszek, majd utunk tovább halad egyenesen a hálókörlet felé megyünk. Közben kiderül, hogy jedi féle becenévre gondolt, majd beszél valakiről, hogy úgy tudja neki sincs. Majd eszembe jut, hogy a kapitány feleségének a nevét nem tudom, a felesége nem mutatkozott be. - A nevekről jut eszembe, a felesége nem mutatkozott be. A feleségének mi a neve? Már mint nem a bece neve vagy hasonló érdekel, hanem a rendes neve. - Ha nem kapok választ, nem strapálom magam, fogok még találkozni vele, megtudom majd tőle is kérdezni.
-Észben tartom ezt, ha felmerülne a neve, de őszintén szólva így elsőre nem cseng ismerősen, sajnálom. A vőlegényét is csak azért ajánlottam fel, mert családtagot áthelyezni, pláne házastársat engedni szokták. ÉS persze azt is tudom, mennyire kellemetlen tud lenni, amikor az ember háta mögött döntenek erről. Ne aggódjon Jaina, a vőlegénye nem jön ide, amíg kapitány vagyok. Tovább nem is firtatom a dolgot. Ha nem hát nem. Volt egy olyan érzésem, hogy nem szerelemből házasodott. Emlékszem milyenek voltak Petersonék, igazi kis galambok...na igen, keserédes emlék arra gondolni mennyire szerettek együtt repülni. -Talán be szeretné jelölni Facebook-on? - Kérdem cseppet gúnyosan, mikor a feleségemről kérdez, aztán megrázom a fejem. - Bocsánat, néha elfelejtem, hogy aki nem a földön született, nem feltétlen hallott róla. Most épp szolgálatban vagyunk mindhárman, így a keresztneve közlegény. Ha az letelt, lesz ideje ismerkedni az egész legénységgel. A lift közben megáll, és újabb hosszú séta veszi a kezdetét. Mivel Jaina kadét, így az ő kabinja meglehetősen messze került a lifttől, majdhogynem a hálókörlet szélére. Kétségtelenül rövidesen a tiszti részlegbe fog kerülni, addig azonban még megtapasztalhatja a hosszú sétákat, és a szobatárssal való élet gyönyöreit. -Ó igen, a szobatársát még nem jelöltem ki, szóval élvezze ki a csendet és nyugalmat. Napok kérdése, és ő is előkerül majd. ÉS itt is volnánk. Szerény szoba jut Jaina-nak, mint minden kadétnak. Két ágy, egyetlen nagy konzol, és két öltözőszekrény. Fürdőszoba a folyosó végén. -Mielőtt magára hagynám, van még kérdése kadét?
Nem vártam el, hogy ismerős legyen a kapitány nak Sarah neve, csak annyit akartam, hogy inkább ő kerüljön ide, mint Tom. Majd a felesége neve felől érdeklődöm, egy gúnyos kérdést kapok, amire nem tudok mit reagálni egy ostoba kép vágáson kívül, majd kapok egy másik feleletet, amit megis értek már. Tanultunk történelmet, de ez amiről a kapitány beszél, egyszer sem volt szó, vagy csak én nem figyeltem akkor, aminek ez a következménye. - Értettem. - Felelem, majd a lift megáll és mi a folyosó másik végébe indulunk, ahol lesz a pillanatnyi pihenő helyem. Mint megtudom, ugyan még nincs szobatársam, de lesz egy nap. A szoba igen szerény, de nem para. Pár cuccal igen hamar otthonosabbá lehet tenni, s ha lesz rá időm, megis fogom tenni. - Köszönöm. - Mondom, majd hallom a kapitány tól, hogy még lehet egy kérdésem, de aztán neki mennie kell. - Kinél jelentkezzek szolgálatra? - Teszem fel a kérdést, mert még ezt sem tudom.
Aprót bólintok. Tényleg egyre szimpatikusabb ez a lány. Nem szájal, nincs háziállata, és nem próbált felcsempészni semmit a hajóra. Nem is értem, miért hiszik egyesek, hogy nem látják már a szenzorok, mi van a táskájukban mielőtt még fellépnének ide. -Szolgálatra? No igen...normális esetben Peterson tanítaná be, de őt nemrég előléptettem, és most már a hídon szolgál, úgyhogy a rangidős...Powell hadnagy. A kettejük közül valakinél jelentkezzen, ha elintézett mindent, és kipihente magát. Már épp menni készülnék, de előtte még valamivel halkabban, és lágyabban megjegyzem: -Egy jó tanács...élvezze ki a 24 órás kimenőt a szolgálat előtt. A következő 1 hónap pokol lesz. ÉS akkor ez a pont, ahol kivételesen én tisztelgek előre a kadétnak. -Üdv a fedélzeten, Jaina. Sok szerencsét, és a viszont látásra!
Válaszként, két nevet is kapok, s úgy fest van választási lehetőségem, hogy válasszak. Minden esetre, kapok egy nap pihenőt, mielőtt még szolgálatba állnék. Erre persze el mosolyodom. - Köszönöm uram. - Mondom, még mindig mosolyogva, s van ötletem, hogy mivel töltsem ezt a egy napot szabit. Van mit kiolvasnom, és van még fel fedezésre váró hely, mint például a étkező, és egyebek. - Köszönöm uram, viszont látásra, és az Erő legyen önnel. - Mondom a kapitánynak, s közben viszonozom a tisztelgést, majd miután a kapitány távozott, az első dolgom a kipakolás, majd a ágyon elterülve, olvasni kezdek.