Nem tetszik, hogy ezt teszem de nincs más lehetőség, mert ha fel hoznám, apánál az veszekedésbe torkolna, és olyanokat vágnánk a másikhoz amit később megbánnánk, így kénytelen voltam várni, hogy apa elaludjon. Táska a vállamra, egy levél a kezemben, s úgy hagyom el a szoba féleséget, ami lassan tizenkilen éven át az otthonom volt. Apa egy kanapén fekszik, kezében egy üres üveggel, a dohányzó asztalon anya holo fotói. Oda megyek hozzá, a levelet a kezébe teszem, két ujjamra puszit helyezek majd a homlokára teszem.
- Bocsáss meg, de így lesz a legjobb nekünk. - Suttogom, majd indulok tovább a folyosóra nyíló ajtó felé. A folyosóra lépve, a táska zsebében keresni kezdem a lapot, amin ott van, hogy hova is vagyok beosztva. A hajó ahova beosztottak, megvan csak eljutni kéne oda. Az egyik lift ajtaja szét nyílik, s egy tiszt lép ki.
- Jó napot! Megtudná mondani, hogy hol találom a URS Jolat? - Támadom le a tisztet, aki végig mér majd utána szólal meg.
- Jónapot! - Viszonozza a köszöntésemet. - Igen, ezzel a liftel le a hangárakig, és az ötös hangárt keresse. - Mondja, s mutat arra a liftre, amelyikből nemrég még ő szált ki.
- Köszönöm, az Erő legyen önnel. -
- Viszont látásra. - Mondja, majd tovább áll. A lifthez sietek, s megnyomom a hívó gombot, s várom a liftet. Míg várok, idegességemben a körmömet kezdem rágni, s reménykedem, hogy apa még nincs ébren. Érzem, hogy egy kéz érinti meg a vállam, mire fel sikítok s megfordulok. Apát látom meg.
- A Jolara soroztakbe szólgálatra. - Mondom, s a lapot mutatom fel, mire apa átölel.
- Tudom tökfej, csak elköszönni jöttem ki, és hogy ezt át adjam. - Mondja, majd elhúzódik tőlem, s a kezembe tesz valamit. Alaposan megnézve, a Falcon volt az mint dísz tárgy féleség amit fel lehet akasztani bárhova. Halkan megköszönöm, és a ruha egyik zsebébe helyezem.
- Az Erő legyen veled apa. - Mondom, és megint megölelem, ahogy ezt apa is megteszi.
- Szia Tökfej, vigyázz magadra. Még látjuk egymást remélem. - Köszön el apa, majd el válik tőlem. A lift ajtaja is pont ekkor nyílik, és lépnek ki az emberek. Belépek a liftbe, majd vissza fordulva még intek egyet, amit apa viszonoz is aztán az ajtó bezárul, megnyomom a megfelelő gombot, s a lift falának idölve veszem elő apa ajándékát. Az ajándékot nézegetve, van egy olyan sejtésem, hogy apa így jelezte nekem, hogy szeretné ha én is olyan jó pilóta lennék mint Han Solo, de ez tényleg csak sejtés. A lift megáll, s kinyílik majd Tomot pillantom meg, aki belép.
- Szia! -
- Szia! - Viszonzom neki, nem pont barátságosan, s ezt ő is észre veszi, ami viszont engem nem tud érdekelni.
- Mond, miért utálsz? Mit tettem? - Kérdi felém fordulva, s kérdése kiveri nálam a biztosítékot.
- Tettél valamit? -
- Nem. -
- Akkor miért utálnálak? - Kérdezek megint, de ezúttal válasz nem érkezik. Fortyog bennem az indulat iránta, egyszer mert megkérdezi, s másodszor pedig mert letagadja. Én voltam a hülye, mert maradtam vagy mert olyan voltam vele. Direkt más felé nézek, s mikor Tom beszél, direkt csak rövid tömör szavakban felelek, ami ha fel is tűnt neki, nem teszi szóvá amiért hálás is vagyok. Az út maradéka lefelé kegyetlenül lassúnak tűnik.
Pár nappal korábban gondoltam, hogy bevezetem őt a saját érdeklődési körömbe, hát ha kiderül, hogy van valami közös, de nagyot kellett tévednem. Tomot a test építésen, és a testi örömökön kívül más érdeklődési köre nincs is. Számára felesleges idő pocsékolás egy film megnézése, vagy egy könyv elolvasása. Nekem ez nagy csalódás és érvágás, hogy egy ilyen mellett kellene élnem, s ennek a nárcisztikus teremtménynek kéne gyerekeket nemzenem. Ha hetero lennék, még akkor is előbb választanám Tarkint mint őt, bár ezt senkinek nem mondtam még. Tarkin legalább művelt, még ha a rossz oldalon is van, de ő legalább értékelne egy jó könyvet, s nem tartaná idő pocsékolásnak.
Amint a lift megáll, köszönés nélkül kiviharzok, s tudom nagy bunkósság, de legalább vissza kapja kétszeresen is. Lábaim egyenesen az ötös hangár felé visznek, ahol remélhetőleg még lesz valaki. Néha még hátra nézek, de szerencsére Tomot nem látom. Az ötös hangárba lépve, némi időbe telik, hogy megtaláljam a megfelelő személyt, s jelentkeztem nála szolgálatra, s az illető üdvözölt a fedélzeten.