Bárki bármit is mond, nincs az a pénz, ami miatt most hajlandó lennék a szobámban kuksolni. Ma van a tiszti bingóest, így összes magas rangú főseggfej épp azzal van elfoglalva, hogy lezabálja, vagy leigya a díszegyenruháját, Mi kopaszok, meg a fél estét azzal töltöttük, hogy felsikáljuk a padlót és kitakarítsuk a felrobbantott wc-t. Biztos azt hitték, ha a fő hülyéket lefárasztják, talán nyugodtan dőzsölhetnek. Felőlem végülis .... Mára úgyis olyasmit szerveztünk, amihez pont semmi szükség a vállapos köcsögökre.
Miután a tiszthelyettes körbejárta a hálókat, várok még néhány percet. Ennyi idõ pont elég, hogy Mason visszavonuljon a kabinjába és belefeledkezzen az aktuális könyvébe. Kikúszom az ágyból és felmászok a fölöttem lévõ ágyhoz, hogy Feffit magához térítsem, ha esetleg elszundított volna. - Ébredj Fluffy, ideje keresni egy kis pénzt! -
Hogy mivel? ha a harcosok klubjának neveznénk, elég nagyképű dolog lenne, tekintve, hogy mindig akadnak, akik egy-két ütés után kidőlnek és beérik inkább a nézelődéssel, meg azzal, hogy a többiekre fogadnak. Kicsit több, mint fél éve indult a dolog, eredetileg csak annyival, hogy azzal a ribi Marquezzel elintézzük a nézeteltéréseinket. Nem akartunk se nézőket, se fogadást, csak jól agyonverni egymást, hogy ne a gyakorlópályán és a terepen szégyenítsük magunkat holmi gyerekes vergődéssel, meg utálkozással. Marquezt mondjuk azóta sem kedvelem jobban, de legalább már nem akarom agyonlőni, valahányszor meglátom. Tekintve, hogy mit csinált, ennek is örülni kell. Ma estére viszont már jópár meccs be van ütemezve, és Speedynek köszönhetően már nem is ingyen veretjük meg magunkat. A nézők többsége a csajok közül kerül ki, akik már kipróbálták magukat, vagy gondolkodnak rajta, de akadnak a pöcs osztagból is néhányan, akik szívesen fizetnek azért, hogy csajokat lássanak verekedni. A meccsek ugyan tényleg a balhék viszonylag civilizált elrendezéséről szóltak eredetileg, mostanra viszont a legtöbbünk szórakozásból, bizonyításvágyból, vagy szimplán csak azért jelentkezik, mert szívesen elverne valakit, anélkül, hogy a kiképző tiszt álljt intene az első komolyabb ütés után. A szobában lévők már mind talpon vannak, és egyenként sorakoznak az ajtóhoz, hogy kiosonjanak a rakodó szintre, ahol az ügyeletes némi zsebpénzért cserébe kinyitja nekünk az egyik kacattárat és megígérteti velünk, hogy nem hagyunk magunk után semmilyen nyomot, különben ő lesz az első, aki beköp minket. Persze sosem hagyunk. Fél év alatt már egész szépen kialakult a rendszer. - Három perc és jöhetsz te is! - intek Feffinek és kisétálok az ajtón, mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog a világon. Mire a raktárba belépek, már az első meccs tétjeit regisztrálja Speedy, aki bár futni nem tud -és pont ezért kapta a nevét- a pénzt viszont kurvagyorsan számolja. Találni kell neki egy új nevet, mert ez így már nem is olyan vicces.
Mikor ott tartasz, hogy tiéd az összes munka, ami degradál a feletteseidnek, a mi esetünkben mindenki másnak, akik idősebek nálunk az a mi feladatunk. Mert azt hiszik, ettől tanulunk hűséget, magatartást és persze elszántságot. Ezzel elérték, hogy a halálba kívánjam azt az egész rendszert, amelyik ezt kitalálta. Az utolsó krumpli maradékát is felsikáltam a padlóról és úgy festettem, mint egy malac, pedig ezek után egy falat sem fog lecsúszni a torkomon. Alig vártam, hogy az ágyamba zuhanjak, és egy kicsit aludjak, de persze ez nem az éjszaka, amikor ilyet tudsz tenni. Sokszor van, hogy legszívesebben megölnék magam körül mindenkit, aki azzal poénkodik, hogy milyen jó nekem, akinek nem szólnak bele az életébe. Aha, tök frankó egyedül lenni és árván tengetni a mindennapjaidat. Tényleg tök jó buli. Pressi már sokkal korábban fenn pörög, míg én csak a takarómat próbálom lerúgni magamról. Az apró klubunk kicsit kinőtte magát és úgy tűnik, hogy elterjedt, hogy néha kicsit összeverjük egymást, hogy levezessük a feszültséget. Épp csak a lábam a földet éri, már el is tűnik a lány a szemem előtt, majd az órára pillantok, és addig összekötöm a hajam. A társaság minden tagjának meg van a maga kis pozíciója, amit tökéletesen ellátanak, így működik egy rendszer, amit nehezen, de még is könnyen feltudunk építeni. Csodák csodájára hamar eltelik a harmadik perc is, így kiszökkenek és a folyosón rohanva, akár egy gazella hang nélkül szelem a folyosókat hogy végül oda érjek, ahol Pressi áll és a kezemet a csípőmre helyezve pihentetem és enyhén felmorranok. - Ez sok, kinek szóltál? – még nincs itt a kezdés idő, de már most sokan vagyunk és felfog tűnni az egész turpisság, hiszen mindig történik valami éjszaka, amiért kiugrasztanak az ágyból és nem hiszem, hogy a fél sereg hiányozna, nem keltene feltűnést. Azért bennem volt mindig valami félsz, míg nem én következtem, hogy agyon verjem azt, akivel összekerülök. Bár nem mondom, hogy nem nyelek be pofonokat, de mi lenne abban a poén? Szeretem a macskaegér játékot és talán jobb is, hogy nem Aaronnel veszekedek, mert láttam, hogy megint a ribanc Wandára nézet.. Barátok vagyunk, a legjobbat akarom neki, nem pedig azt, aki úgy szerez magának rangot, hogy végig keféli a feletteseivel a lépcsőfokokat. - Ki lesz az ellenfeled? – felsóhajtva csak bizakodom, hogy enyém Wanda lesz, szeretném átrendezni a képet, hogy tudja hol a helye.
Valóban kibaszott sokan vagyunk, ezt már én is látom, de mikor Fluff megjelenik mellettem és közli a nyilvánvalót, kicsit magamra veszem a dolgot, mintha csak az én hibám lenne az egész. Általában meg tudom ítélni, kinek érdemes szólni, és kinek tilos, de elég ha csak egyszer benézem a dolgot, utána már lehetetlen megállítani a futótüzet. - Csak pár embernek, de baszdki! kurvára nem a jó embereknek! - morgom vissza a fejemet rázva, és ahogy mögülünk felbukkan egy kiscsaj, akit halálbiztos, hogy nem én hívtam, és szerintem még a 14-et is alig töltötte be, Elkapom a karját és visszarántom. - Eltévedtél kiscsillag! A barbie-ház eggyel fentebb van. - A lány habog valamit arról, hogy van zséje, meg hogy csak fogadni szeretne, úgyhogy végül kelletlenül, de útjára engedem, ő pedig ostoba mód rögtön csatlakozik is Lawsonhoz, így elárulva a nagypofájú haverját. A srácnak elég egy pillantást vetnie rám, hogy tudja, bödöskurvaélet, hogy legközelebb nem kap meghívót. Pedig tudom, hogy kocsányon lóg a szeme, mint a kibaszott csigának, mindahányszor két csaj egymásnak feszül a küzdőtéren. Kellett neki pofázni! Esküszöm, ezek a pöcsös nyomorultak még pletykásabbak mint a csajok. jobb lenne, ha be sem engednénk őket. - Marino, ha minden igaz. Akkora, mint egy kurva rakodódaru, de legalább lassú. Öröm lesz abba a nagy pofájába belelépni. - vigyorgok rá Felire, de látom, hogy ő már a saját bunyóján agyal. - Te majd Wandát verheted agyon, kettővel előttem. ígérem, nem szedlek le róla, amíg eszméleténél van a kis ribi. - nem túl finoman, de azért még barátian csapok a fenekére, mielőtt a fejemmel intenék, hogy menjünk a többiekhez, mert lassan kezdődik a móka.
Hétf. Feb. 26, 2018 1:36 pm
