Becenév: Feffy Faj: ember Születési hely, idő: Volentis, 2600 Kor: 26 Csoport: Flotta Család:Mindenki meghalt. Egyedül maradtam. Családi állapot: Elvált Szexuális beállítottság: Hetero Karakter arca: Chloe Bennet
We've come too far to give up who we are
All ends with beginnings
Jellem
Lelkes, mert az egyetlen dolog, ami vonz az, hogy a flotta teljes körű tagja legyek. Rémült, hiszen fontos és felelősség teljes munkám van. Árva, egyedül maradtam a nagyvilágban. Ami szörnyen hangzik, de próbálok felül kerekedni rajta. Vállalkozó szellem, bármi adódik, ott akarok lenni, látni akarom, része akarok lenni. Meddő, amennyire akartam családot, annyira nevetségesen még jobban megtréfált a sors és nem lehet. Munkamániás, menekülni a gondok elől és jobbá válni a legénység tagjai között. Akaratos, mindig az lesz, amit én szeretnék.
Napló, sosem vezettem naplót. De azt hallottam, hogy ha nem beszéled ki, akkor írd le, felér egy jó kis terápiával. Kétkedve néztem a kis füzetet és a tollat megragadva írni kezdtem.
„Nehéz az élete egy olyan lánynak, aki belecsöppent ebbe a rendszerbe. Úgy nőtt fel, hogy tudta mi vár rá. Gyerekkori barátjával összeházasodni, jót mulatni az egész rendszeren. Várni a beteljesülést, ami elmaradt. Hiába az erőlködés, minden olyan csodás volt. Mármint tényleg. Ő volt a barátom, a férjem és annyira tökéletesek lettünk volna. Világfájdalmam elmúlt volna. De hónapról, hónapra, napról, napra csalódottabbá vált. Mániákusan akart apa lenni. Én rettegtem ettől az érzéstől. Gyomrom görcsben volt, hiszen az a férfi, akit én akkor megismertem eltűnt, kámforrá vált. Veszekedések hada jelent meg előttünk. Minden apróságon összetűzésbe keveredtünk. Az sem segített, hogy őt is arra a hajóra rendelték ki, ahol én is voltam. Féltetem a helyzetemet, hiszen nem jövünk ki jól. A barátság, amit annyira ápoltunk eltört, és nem lehet megragasztani. Számára egy selejt vagyok. Ezért is éreztem azt, hogy a munkámban kell a legjobbnak lennem. Minden rossz ellenére a családommá váltak a munkatársaim. Olyan volt mintha haza térnék. Láttam a fájdalmat az arcukon a fáradtságot, az örömöt. Mindent megtudok különböztetni. De sosem hagyom, hogy ez a munkámat befolyásolja. Ott voltam, mindent megoldottam, ami elém került. Sosem okoztam csalódást. Azt hiszem ez a legnagyobb pozitív jelenségem. Annyira megakarok felelni a többieknek, hogy elfelejtek élni. Hiszen azon már túl vagyok, hogy kiderüljön a meddőségem. De az élet itt nem áll meg, nem de? Küzdeni fogok azért, hogy jól érezzem magam. Ha ez arról fog szólni, hogy a Jola legénységét az őrületbe kergessem, akkor a legjobb nyomon járok.” Lassan kifújom a levegőt, ahogy a kabinom falának döntöm a homlokomat és újra, meg újra elolvasom a sanyarú sorsomat. Múlt, jelen, jövő. Összetömörítve egy fél oldalba. A vágyak és a terveket karon öltve elakarom feledni a múlt sanyarú perceit. Kifújom a levegőt és a noteszt a párna alá dugva elindulok a kis kuckóm felé, hogy neki álljak a munkámnak. Kiváló leszek és megmutatom, hogy kellenek a nők erre a hajóra. Kellek én is. Nem vagyok selejt.
Memento Mori
Információk Rólad, amiket meg mersz osztani (név, kor, multik stb.)
Kedves Felicia! Nagy örömömre szolgál, hogy elsőként üdvözölhetlek a Flotta berkein belül - mint tiszt a tisztet, és mint nő a nőt. Remélem, jól fogod magad érezni nálunk! Bár Shepard fennhatósága alá tartozol majd a Jola tisztjeként, azért ha megunnád az ottani légkört vagy szeretnél némi változatosságot, nézz át hozzánk az Arkanra néha-néha! Nem mondom, hogy mi jobb arcok vagyunk (amúgyde), vagy nálunk jobb a kaja, vagy jobb a hajónk, vagy sokkal menőbb minden... Na jó, azért fontold meg! Elég sanyarú életet kanyarítottak neked az égiek. A veszteséget abszolút átérzem, bár nem tudom, mi lehet a szörnyűbb: ha esélyed sincs a vágyott gyermekre, vagy ha idő előtt elveszik tőled. Az biztos, hogy ez egyáltalán nem vált gyengeségeddé, sőt, csak erősebbé tett, és tudom, hogy a Jola legénysége is mindenben a segítségedre lesz, ha nyitsz feléjük. Szerepeljen bármilyen név a hajó oldalán, aki egy semmiben lebegő fémdobozban kényszerül együtt élni két tucat idegennel, azokból egy idő után család kovácsolódik... Ez örök érvényű igazság. Az pedig, hogy a férjed hogy állt mindehhez... Hát, meg is érdemli, hogy ott hagyd a fenébe. Egészen biztos vagyok benne, hogy vár rád valaki majd, aki elfogad és szeret úgy, ahogy vagy, minden hiányosságoddal együtt. Szerettem a lapodat, tetszik, ahogy írsz, lényegre törően és élvezetesen fogalmazol. Remekül bemutattad a karaktered, egyáltalán nem maradt bennem semmiféle hiányérzet. Szívesen olvastam volna még többet is rólad, az életedről a hajón, a gyerekkorodról, de majd kiélem magam a játéktéren, ott bőven kapsz teret és helyet a kibontakozásra Alig várom, hogy lássam, hogyan személyesíted meg élesben is ezt a belevaló nőcit! A lapodat olvasva egyértelmű számomra, hogy nem fogok csalódni, igazi angyal vagy! Épp ezért nem is tartanálak fel sokkal tovább, ideje, hogy lefoglald az arcod és csatlakozz a legénység többi tagjához a Jolán! Az univerzum csak rád vár, és tudom, hogy nem csak a csapatod, de te is nagy dolgokra leszel hivatott nálunk! Szuper játékokat kívánok - és ne feledd, ha elunnád magad, az én hajóm bármikor tárt légzsilipekkel vár!
Csüt. Feb. 01, 2018 12:19 pm
Napló, sosem vezettem naplót. De azt hallottam, hogy ha nem beszéled ki, akkor írd le, felér egy jó kis terápiával. Kétkedve néztem a kis füzetet és a tollat megragadva írni kezdtem.
Remélem, jól fogod magad érezni nálunk! Bár Shepard fennhatósága alá tartozol majd a Jola tisztjeként, azért ha megunnád az ottani légkört vagy szeretnél némi változatosságot, nézz át hozzánk az Arkanra néha-néha! 
